2011. március 30., szerda

Pető Tamás kiállítása - Szombathelyi Képtár

Március 24-én nyílt meg Pető Tamás festőművész kiállítása a szombathelyi Képtárban. A harmincas éveiben járó festőművésznek ez a nyolcadik önálló kiállítása.
Pető Tamás képeire a hatalmas méretek (ld. az Ikrek pl. 120x160 cm) és a figuratív ábrázolás jellemző, ám az (elsősorban meztelen) emberalakok mögött komoly lélekábrázolás bújik meg: pesszimizmus, elidegenedés, sőt, néha már a skizofrénia is megjelenik az alkotásokon.
"A közös kapocs a képeimnél, hogy olyan emberi és spirituális mélységeket próbálok ábrázolni, amelyek korunk érzésvilágát tükrözik." - nyilatkozta egy korábbi interjúban a festőművész.

A  kiállításról készült interjút elolvashatják a vaskarika.hu oldalon.
Pető Tamás honlapja: http://www.tompeto.hu/
A mellékelt két festmény is megtekinthető a kiállításon: 1. Ikrek, 2. Hasadás.

A szombathelyi Képtárban Szipál Martin fotóművész és tanítványai is bemutatkoznak. Mindkét tárlat április 30.-ig látogatható.




2011. március 27., vasárnap

Játszótéri körkép 2. - Benczúr kert

Budapest VI. kerületében, elég eldugott helyen található ez a hatalmas, bekerített játszótér. A Benczúr utcából a hotel felől, a fasorról a 40. szám mellől (ami egyébként a bölcsőde épülete) egy szűk sétálóutcán (Benczúr köz) lehet megközelíteni.
Az árnyas fákkal szegélyezett játszótéren minden korosztály talál magának kikapcsolódást. A bejáratnál egy nagy domb helyezkedik el, melyről két csúszda vezet le. A domb tetején pedig rugós hinták (motorok) sorakoznak. 
A szintén hatalmas homokozó is nagyszerű szórakozást nyújt piciknek és nagyoknak: egyik felén kis babacsúszdával, másik végén pedig egy mászófallal. Mellette még két rugós hinta helyezkedik el, valamint, picivel odébb egy több részből álló kisház, továbbá egy űrhajó-mászóka (én legalábbis űrhajónak nézem).
A kamaszok pedig a kert végében található, külön elkerített focipályán (egy kapu, egy kosárpalánk) rúghatják és dobálhatják kedvükre a labdát. Tegyük hozzá, azért a kicsik is szeretnek itt focizni, vagy épp körbemotorozni a pályát. És ne feledkezzünk meg a hintákról sem: két babahinta és négy "rendes" hinta a játszótér kínálata.
A játszótér előnye, hogy csendesebb helyen, távol a benzingőztől bújik meg, és hatalmas fáinak köszönhetően nyáron nagyon kellemes árnyékot ad. 
Viszont mivel sokan szeretik és ismerik a helyet, néha - bár a képek nem ezt mutatják - elég sokan vannak. Délelőttönként ide hozzák az óvodás csoportokat, délután meg, bölcsiből, oviból és iskolából hazafelé mindenki betér ide legalább egy fél órára. Csak úgy sorakoznak ilyenkor a babakocsik, kismotorok, rollerek, biciklik; a piros padokat pedig végig elfoglalják a megfáradt szülők, vagy az újdonsült anyukák csecsemőjükkel a karjukban.
A játszótéren még egy nyomós kút és egy mobil wc is található. A gondnokot, Laci bácsit, pedig minden szülő és gyermek jól ismeri. Ő mindig szépen rendbe tartja kertet, leveleket söpör, felgereblyézi a homokot, télen pedig havat lapátol. 
A Benczúr kert télen-nyáron, minden nap reggel 7-tőle este 7-ig áll a játszani vágyók rendelkezésére. (Éjszakára bezárja Laci bácsi.)

A képek 2009 és 2011 közt készültek.

2011. március 18., péntek

Babák - az első év

Végre sikerült megnéznem ezt a kedves kis filmet, amely a világ négy különböző pontján élő kisbaba első életévét mutatja be. Nagyon érdekes volt látni a különböző kultúrákat és életkörülményeket, a négy helyszín ugyanis Namíbia, Mongólia, Japán (Tokio), és az Egyesült Államok (San Francisco).
Európai ember számára pl. idegennek tűnik, hogy a mongol csecsemőket már a születésük utáni pillanatban lekötözik és később is szorosan bebugyolálva kénytelenek feküdni. Vagy, ami nagyon aranyos volt és nekem a legjobban tetszett, az az afrikai kisfiú volt: csúszik-mászik a porban, minden koszt a szájába vesz, saras vizet iszik, és nagyon boldog. Mindeközben a gazdag amerikai kislányt jakuzziban fürdetik. A mongol baba az állatokkal játszik, a japán kislány babaklubba jár.
Viszont bárhol is élnek, egy közös bennük: ugyanúgy fejlődnek, mozognak, elkezdenek mászni, felállnak és majd elindulnak (ki hamarabb, ki nehézkesebben), ugyanúgy nevetnek, ugyanúgy sírnak, és ugyanúgy kimondják a legfontosabb szót, amely minden nyelven ugyanaz: Mama.
A filmet elsősorban azoknak ajánlom, akik maguk is szülők és átélték ezeket a pillanatokat, vagy, akik nagyon szeretik a kisbabákat.

Képek: a port.hu oldalról
Részletek: ITT

2011. március 15., kedd

Játszótéri körkép 1. - Városliget

Most, hogy itt a jó idő és sokat lehet menni a szabadba, úgy döntöttem, bemutatom azokat a játszótereket, amelyekre mi járunk.
A Városligetben, a tó közelében, a focipálya mellett helyezkedik el egy nagy játszótér, két külön homokozóval és különféle csúszdás építményekkel. Az egyik, a kalózhajó inkább kisebbeknek való, egyszerűbben (é: lépcsőn) fel lehet rá mászni, és alá is be lehet bújni. A másik homokozóban kötéllétrán lehet csak feljutni a magas, kanyargós csúszdához, ez inkább nagyobb gyereknek való. Rugós hinták (motor, lovacska), két babahinta (egyik sajna jelenleg hiányzik) és négy "normál" hinta is található itt.
Egyetlen szépséghibája a játszótérnek, hogy nem bekerített, babakocsit, kismotort (és a gyereket ☺) nem lehet őrizetlenül hagyni, pláne ilyen napsütéses szép időben, mikor is rengeteg család látogat ki a ligetbe.
Fotók: 
Fent: 1. A kalózhajó aljában 2011, márc., 2. Rugós hinta 2009. aug.
Lent: 1. Babahinták 2009. okt., 2. Homokozóban 2010. ápr.

Legközelebb pedig a Benczúr kerttel ismerkedhettek meg!

2011. március 7., hétfő

Bogármese

Ismét egy gyerekeknek szóló, zenés-táncos darabot szeretnék a figyelmetekbe ajánlani. A Lázár Ervin és Lázár Zsófia: Bogármese című mesekönyve alapján készült előadást már több éve nagy sikerrel játssza a Művészetek Palotája a KFKI Kamarabalett és a Madách Musical Táncstúdió előadásában.
A zenés-táncos darab nagyon látványos és szórakoztató, már három éves kortól egészen felnőtt korig ajánlom mindenkinek! Ide tartozik egy személyes történet. Unokaöcsém, aki ma már hét éves, mindössze három éves volt, mikor elvittem erre az előadásra. Az örökmozgó kisfiú  azelőtt sosem volt még színházban, így picit féltem, hogyan fogja egy helyben végig ülni a 2x45 perces darabot. Nos, annyira lekötötte a történet, a sok szín, a zene, hogy mozdulatlanul, csodálkozó szemekkel nézte végig az előadást. Sőt, farsangkor is "gonosz bogárnak" öltözött a mese ihletésére.
A darab legközelebb április 16-án tekinthető meg a Művészetek Palotájában, ám siessetek, már eléggé fogynak rá a jegyek!

Kép: A MüPa honlapjáról
Részletek:

2011. március 1., kedd

Fekete hattyú

Ritkán fordul elő, hogy egy film akkora hatással van rám, mint a Fekete hattyú. Éppen ezért elég nehéz is írnom róla. Hogyan is összegezhetném pár mondatban? Nem egy könnyű filmről van szó és nagyon megrázó élmény volt számomra!
A történet egy balett-táncosnőről, Nináról szól, aki a Hattyúk tava címszerepére pályázik, ám nem csak a fehér hattyút, hanem a fekete hattyút is el kell táncolnia. Vajon megvan benne mindkét hattyú? Hogyan képes a két ellentétes szerepet teljes átéléssel eljátszani? Ráadásul mindezt megnehezíti egy másik tehetséges táncos lány, akiben riválist lát, valamint az anyja, akivel együtt él, és még mindig kislánynak kezeli és elég szigorúan fogja.
Mondani sem kell, hogy Nina lelkileg nem bírja a rá nehezedő terhet, skizofrén tüneteket kezd produkálni, melyek igazi thrillerbe illő jelenetek! Igen, én így kategorizálnám a filmet, thriller és dráma egyben - szexuális fantáziával fűszerezve.
Mondanom sem kell, hogy nem happy endes történetről van szó. A hattyú halálával együtt bekövetkezik a tragédia, amire számítani lehetett.
A film hangulatát fokozza, hogy alig vannak benne színek, szinte minden fekete, fehér, szürke, illetve  a kislányos halvány rózsaszín.   Ebből a színtelenségből erőteljesen kitűnik a vér élénk vörös színe, amely többször is fontos tényező a történet során.
A film nekem nagyon tetszett, nagyon szép (Csajkovszkij zenéje!), de lelkileg erős embereknek ajánlom.

Kép: a film angol nyelvű plakátjából.
A filmajánlót megtekinthetitek pl. a port.hu oldalon, de a youtube-on is vannak fent róla előzetesek.
A főszereplőt alakító Natalie Portman az idei Oscar gálán megkapta a legjobb színésznőnek járó díjat.